Szinte haza sem költöztem már vissza is térhettem ebbe a pokoltanyába.
Az ágyamon elnyúlva pihentem mikor a telefonom pittyegni kezdett én pedig morcos arccal néztem meg ki meri megzavarni királyi pihenésem!
-Ahj...-dobtam a párnámra a mobiltelefont, megint a kínai lány írt, az egyedüli ember az egész iskolában aki a közelemben mer maradni, mert nem fél attól, hogy megölöm.
Ügyet sem vetve semmire, mentem el zuhanyozni, de sajnálatos módon mikor kiszálltam alóla kopogást hallottam az ajtómon. Unott arccal, törölközőbe csavart testtel nyitottam ki az ajtót ami előtt egy elsőéves állt kissé félénken.
-Bocsánat, azt mondták a többiek hogy te tudsz segíteni...-vakarta a tarkóját a srác, hallottam hogy nem messze felharsan a röhögés a fiú pedig talpig elvörösödött. Én pedig azzal a lendülettel ahogy voltam hátra léptem és rálöktem az ajtót az orrára.
-Kretén.-sóhajtottam, majd ásítozva vettem fel egy rövidnadrágot és a kockás inget, s leindultam a megnyitóra. Már vagy fél órája mehetett, én pedig komótosan nekidőltem az ajtófélfának.
-Sok sikert kívánok mindenkinek erre az évre is! Tanuljunk együtt és érjük el a legjobb teljesítményt!-szónokolt az igazgatónő.
-Itt van...-sutyorogta hátra fele nézelődve szinte mindenki a hátsó sorban. Az utolsó szavakat kimondva az igazgató elküldött mindenkit, mire Xiu vigyorogva jött felém.
-Szia Nara!-ölelt meg én pedig félig felvont szemöldökkel tűrtem a dolgot, az emberek pedig hüledezve bámultak ránk. Zsebembe dugva fordultam ki a teremből és elindultam a konyhába, Xiu követni kezdett és elmesélte az egész szünet alatt vele történteket. Szerintem nem is reméli, hogy figyelek rá, csak élvezi ha valaki meghallgatja. Leültem a leghátsó menzai asztalhoz és még mindig beszélt. Egyszer kihűl a bele...-Veled mi volt a szünetben?-kérdezte lelkesen.
-Semmi...-dünnyögtem unottan néhány perc múlva mikor felé fordulva kíváncsi szemeibe ütköztem, de nem fogadta el ezt a választ és még csillogóbb szemekkel bámult, mint egy kiskutya-Megöltem a szomszédot és elástam az erdőben...-morogtam és visszafordultam a kajám felé.
-Melyik szomszédot?-nevetett fel, én pedig összehúzott szemöldökkel forgattam meg a szemeimet. Az asztalnál megállt néhány srác.
-Mit próbálkozol már? Nem látod hogy le se szar?!-ugatta le Xiu-t-Nehogy már egy kínai liba be tudjon vágódni a legjobb csajnál a suliban! Ferde hajlamod van?!-lökte meg Xiut és a tálcáját lelökte az asztalról. Felálltam és elkaptam a csuklóját mikor tarkón akarta vágni a lányt.
-Ha hozzáérsz, eltöröm a csuklódat.-sziszegtem a fogaim között.
-Mi?-pillogott meglepetten és szinte kábulatba esett, a szemeim szikráztak és fintorogtam egyet. A lány karját elkapva húztam fel és a büféhez vittem. Egy tálcára pakoltam azt amit evett, s a kezébe nyomtam, majd az orrommal az ajtó felé böktem. Értetlenül, s zavartan indult meg botladozva, én pedig utána mentem a tempójában. Az egész menza néma csendben figyelt amíg ki nem léptünk az ajtón, akkor pedig hangos hördülések és egyéb zajok csapták meg a fülem, de lassan elhalkult ahogy haladtunk a lánykolesz felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése